�llt r�gen egy �si szent�ly nem messze Fushimit�l, Kiot� k�zel�ben. Shozenji-szent�lynek h�vt�k, �s hossz� �vek �ta elhagyatott volt, mert a papok f�ltek ott �lni a bakemon�k (szellemek � sz�rnyetegek) miatt, akik �ll�t�lag ott k�s�rtenek. Soha senki nem l�tta a bakemon�kat; a m�tosz val�sz�n�leg abban a trag�di�ban gy�kerezett, hogy hajdan�ban egy rabl�kb�l �ll� cs�rhe az �sszes papot meg�lte. Emiatt lett f�lelmetes h�re a szent�lynek, s ez�rt hagyt�k meg az eny�szetnek.

 

Az egyik �vben, egy pap, aki zar�ndok�ton volt, �s Fushimi fel� igyekezett elhaladt a szent�ly mellett. Nem ismerte a hely t�rt�net�t, ez�rt bet�rt, hogy mened�ket leljen a zord id�j�r�s el�l. Mivel volt n�la zs�r, �gy gondolta ott t�lti az �jszak�t, �gy megk�m�lheti az egyetlen ruh�j�t �s reggel tov�bb indulhat. 

 

Elsz�ll�solta mag�t egy kisebb szob�ban, ami kev�sb� rossz �llapotban volt., mint a t�bbi; vacsora ut�n elmondta az im�it, majd lefek�dt aludni – ek�zben patakokban �ml�tt be az es�, �s sz�l s�v�tett �t a nyikorg� �p�leten. Ak�rhogy is pr�b�lt nem tudott elaludni, mert a hideg sz�l a csontj�ig megdermesztette. K�s�bb �gy �jf�l k�r�l az id�s ember furcsa �s term�szetellenes zajokat hallott, melyek, mintha a f��p�letb�l j�ttek volna. 

 

K�v�ncsis�gt�l hajtva felkelt. Ahogy k�zelebb �rt a Hykkai Yakōt tal�lta ott: a Sz�z sz�rnyeteg �jszakai b�lj�t. A bakemon�k harcoltak, birk�ztak, t�ncoltak �s vigadtak. A pap el�sz�r nagyon megriadt, de azt�n k�v�ncsis�ga fel�lkerekedett r�m�let�n. N�h�ny pillanattal k�s�bb azonban �jabb sz�rny� k�s�rtetek jelentek meg, az�rt a f�rfi visszaszaladta a kis h�l�szob�ba, bez�rk�zott, az �jszak�t pedig azzal t�lt�tte, hogy sz�tr�kat mondott a halottak lelkei�rt. 

 

Hajnalhasadtakor a pap elindult, b�r z es� tov�bbra is szakadt. A faluba �rve a pap elmes�lte, hogy mit l�tott a falusiak pedig olyan messze vitt�k a szent�ly h�r�t, hogy p�r nap m�lt�n a m�r helyet a k�rny�k legf�lelmetesebb k�s�rtettany�j�nak tartott�k.

 

Az elismert fest�, Tosa Mitsunobu is meghallotta a t�rt�netet. Mivel mindig is szeretett volna egy k�pet festeni a Hyakki Yakōr�l, �gy gondolta, a Shozenji- szent�ly bakem�njait kell meg�r�k�teni. Elment teh�t Fushimibe, a szent�lybe.

 

Sz�rk�letkor, mikor meg�rkezett egyenesen az �p�lethez ment, �s eg�sz �jszaka fent maradt; k�s�rteteket azonban nem l�tott �s k�l�n�s zajokat sem hallott, �gy boldogtalan �r�kat t�lt�tt ott.  Reggel kinyitott minden ablakot �s ajt�t, a f�szent�lyt el�rasztotta a f�ny – akkor megl�tta, hogy a szent�ly falait k�s�rtetek le�rhatatlanul bonyolult �br�i, �s rajzai bor�tj�k. T�bb mint k�tsz�z volt bel�l�k, �s mind k�l�nb�z�tt a m�sikt�l. „B�rcsak meg tudn�m jegyezni �ket!” – gondolta Tosa Mitsunobu. El�vette a zseb�b�l a jegyzetf�zet�t, �s z ecset�t, �s elkezdte apr�l�kosan lem�solni �ket. Ezzel el is telt a nap nagyobbik r�sze.

 

Ahogy jobban megvizsg�lta, a k�l�nf�le k�s�rtetek �s sz�rnyek k�rvonalait, amiket lerajzolt, l�tta, hogy a fantasztikus form�kat, a nyirkos, elhagyatott falak reped�sei mint�zz�k, a reped�sek pedig gomb�kkal �s pen�sszel voltak tele. Ezek adt�k a sz�neket �s a t�nusokat, �s v�gs� soron az alakokat, melyekb�l � azt�n �ssze�ll�totta a h�res k�p�t, a Hyakki Yakōt. H�l�s volt a papnak, akinek a t�rt�nete ide vezette: n�lk�le a k�p soha nem k�sz�lt volna el. Ennyif�le k�s�rtet �s sz�rny elborzaszt� von�sa sohasem jelent volna meg egyetlen ember fej�ben, legyen ak�rmilyen nagy k�pzel�tehets�g�.