�let�k:
B�r sokan azt hiszik, a g�s�k szerepe ink�pp a prostitu�lt l�nyt jelenti, ez nem teljesen igaz. Persze a 17. sz�zadban m�g ink�bb az ehhez hasonl� tettek is a feladataik k�z� tartoztak, de a 18. sz�zadban m�r nem, s�t akkor m�s v�deni kezdt�k a g�s�kat. Hogy ha nem ez, akkor mi volt a hat�sk�r�k/feladatuk? Nagyon egyszer� a v�lasz. A g�s�knak fontos hagyom�nyuk van: A g�sa (芸者), geiko (芸子) vagy geigi (芸妓) tradicion�lis jap�n sz�rakoztat� m�v�sz, aki k�l�nb�z� jap�n m�v�szetek el�ad�s�ban j�rtas, mint p�ld�ul a klasszikus zene �s t�nc. Kezdtetben k�nyszerb�l, k�s�bb szabad akaratuk volt." Sz�val tulajdonk�ppen eg�ltal�n nem ez volt a feladatuk. Ink�bb, hogy elsaj�t�tott�k a hagyom�nyos jap�n hangszerek haszn�lat�t, a tradicion�lis t�ncok �s �nekek el�ad�sm�dj�t, a teaszertart�s pontos kivitelez�s�t, m�g a vend�geikkel val� besz�lget�s technik�j�t is. Az irodalom, a k�lt�szet ter�n is m�v�szekk� v�ltak. A g�s�k sminkj�t, hajviselet�t �s �lt�zet�t szigor� el��r�sok szab�lyozz�k. M�s-m�s k�ls� jellemz�ik vannak a tanul� g�s�knak, vagyis maik�knak �s a tapasztalt g�s�knak. B�r napjainkra sz�muk jelent�sen lecs�kkent, k�lsej�k, viselked�s�k kor�bban is, ma is elk�pr�ztatja a vend�geiket. 

Elnevez�s: 
A g�sa sz�nak, mint minden jap�n f�n�vnek, nincs megk�l�nb�ztetett egyes- vagy t�bbessz�ma. A sz� k�t kandzsib�l �ll, 芸 (gei), ami „m�v�szetet” jelent, �s 者 (sa), aminek a jelent�se „szem�ly” vagy „valamit csin�l�”. Sz� szerint nagyj�b�l „m�v�sz”-t, „el�ad�m�v�sz”-t jelent. M�sik, Jap�nban haszn�latos elnevez�se a geiko, amit jellemz�en Jap�n nyugati r�sz�nek – Kiot�t is bele�rtve – g�s�ira haszn�lnak. A tanul� g�s�k elnevez�se maiko, sz� szerinti ford�t�sban „t�ncol� gyermek”, vagy hangjoku, ami „f�l �kszernek” ford�that� (ez arra utal, hogy fele annyit keresnek, mint a gyakorlott g�s�k). M�g egy �ltal�nos elnevez�s�k az osaku, leford�tva „az, aki t�lt (alkoholt)”. A maik�k feh�r sminkje �s gondosan kidolgozott kimon�ja, hajviselete az, melyet a k�ls� szeml�l�k a g�s�knak tulajdon�tanak. Annak a n�nek, aki bel�p a g�sa-k�z�ss�gbe, nem kell maik�k�nt kezdenie, g�sak�nt is ind�thatja karrierj�t. M�sk�l�nben �ltal�ban egy �ves k�pz�s sz�ks�ges, miel�tt ak�rmaik�k�nt, ak�r g�sak�nt bemutatkozhat. Huszonegy �ves kor f�l�tt egy n� m�r t�l id�s ahhoz, hogy maiko legyen, ez�rt a k�z�ss�gbe val� bel�p�ssel egy id�ben g�s�v� v�lik. Azonban azok, akik v�gigmennek a maik�k tanul�si folyamat�n, nagyobb tekint�lyt kapnak a k�s�bbiekben. A g�s�k tanul�si folyamatuk legkor�bbi szakasz�t ak�r m�r 3–5 �vesen kezdik. Toki� g�s�i jellemz�en 18 �vesen kezdik p�lyafut�sukat hangjokuk�nt, teh�t �ltal�ban a toki�i hangjokukid�sebbek, mint t�rsaik Jap�n m�s ter�letein.